Szerinte a befagyasztott orosz tulajdonok elkobzása már háborús bűncselekménynek minősül.
„Ha Európa elkoboz közel 2oo milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyont, az háborús bűncselekménynek minősül, rendszer szintű kockázatot jelent az egész pénzügyi világrendszerre nézve és súlyos megtorlásra lehet számítani Oroszország részéről” – nyilatkozta Bart De Wever belga miniszterelnök csütörtökön késő este az uniós vezetők brüsszeli találkozója után, számolt be a Politico.
A belga kormányfő kijelentésével arra reagált, hogy több európai ország – köztük Franciaország, az Egyesült Királyság és Spanyolország – felvetette, hogy kobozzák el azokat az orosz tulajdonokat, amelyeket Ukrajna megtámadása után foglaltak le, és a pénzből támogassák Kijevet Moszkva ellen. Belgium azonban nehéz helyzetben van, mert Brüsszelben található az Euroclear nevű pénzügyi intézet, amely a legtöbb Európa által lefoglalt vagyon fölött rendelkezik.
A belgák félnek a jogi következményektől, amiket egy ilyen szélsőséges intézkedés maga után vonhat.
Az Euroclear már most is rengeteg orosz tulajdonossal áll perben, akik kártérítést követelnek a vagyonuk visszatartása miatt.
De Wever szerint a valóságtól elrugaszkodott elképzelés, hogy Ukrajnának adják az oroszoktól lefoglalt vagyont.
„Nem a fantázia világában élünk. A való világban élünk, ahol ha valakitől elveszünk 200 milliárd eurót, annak következményei lesznek” – mondta a miniszterelnök.
A G7-országok tavaly már döntöttek arról, hogy a lefoglalt orosz vagyonokból származó nyereség egy részét kölcsönként eljuttassák Ukrajnába. Most viszont több ország is felvetette, hogy nem csak a kamatokat, de a befagyasztott alaptőkéket is fel kéne használni, hogy minél jobb helyzetbe hozzák Ukrajnát a béketárgyalásokon.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elvi megállapodást a tagállamok pénzügyminisztereinek is meg kell erősíteniük, de Von der Leyen szerint „ezt a pénzt nem is lehetne jobban felhasználni, mint hogy Ukrajnának adjuk”.
Március elején francia törvényhozók támogattak egy nem kötelező erejű állásfoglalást, amelyben felszólították az EU-t, hogy foglalja le a vagyontárgyakat, és használja fel azokat Ukrajna támogatására.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök zárt ajtók mögött támogatta ezt a lehetőséget az uniós vezetők március 6-i összejövetelén, írja a brüsszeli lap uniós diplomatákra hivatkozva.
De Wever figyelmeztette vezető társait, hogy
„ne beszéljenek nyilvánosan úgy a befagyasztott vagyontárgyakról, mintha azok Putyin kis malacperselyében lennének, amelyet csak úgy fel lehet törni egy kalapáccsal, aztán kivenni a pénzt, és arra költeni, amire akarjuk... mert ez nem ilyen egyszerű”.
Ezt is ajánljuk a témában
Dmitrij Peszkov kimondta: „Ennyire lehet megbízni Zelenszkij és a kijevi rezsim képviselőinek szavában”.
Nyitókép: JONAS ROOSENS / ANP MAG / ANP via AFP
Donald Trump számára a kérdés nem Ukrajna jövője, hanem Oroszország és az USA együttműködésének újraírása. A Mol elnök-vezérigazgatójának írása.
A cseh államfő is a békét szorgalmazta Kijevben.
Az oroszok valószínűleg próbálkoznak még később Ukrajnában, ami ellen a legfontosabb garancia egy minél épebben megőrzött ukrán állam és hadsereg lenne. Interjú.
A politológus szerint az európaiak meghalnak a csatatéren, és addig a migránsok élvezik a harcolók által fenntartott ellátórendszer nyújtotta szolgáltatásokat.
Miközben Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása politikai szimbólummá vált, a mélyen gyökerező korrupció és jogállamisági problémák az egész közösség stabilitását veszélyeztethetik.
Az ukrán külügyi szóvivő már „rendszeres deportálásoktól” retteg.
Minden évben együtt vonulunk, de idén a szolidaritás fontosabb, mint valaha.
A védelmi miniszter kijelentette, máskülönben pusztítás és megsemmisülés vár a Gázai övezet lakosaira.
